Ingyenes

személyes konzultáció


‘Uncategorized’ kategória archívuma

Forbes Magazin KKV rendezvényén voltunk meghívott előadók

Az a megtiszteltetés érte a Summarum Kontrolling Szolgáltatót, hogy a Forbes Magazin megkeresésének tehettünk eleget nemrég. Hello Biznisz Műhely programsorozaton voltunk meghívott előadók, és szakértőként workshopot is tartottunk. Ha lemaradtál, ősszel lesz folytatás…

https://forbes.hu/esemenyek/hello-biznisz-muhely/hello-biznisz-muhely/eloadok-penzugy

Hazai kis- és közép vállalatok és a kontrolling hiánya

A vállalkozások környezete rendkívül dinamikusan változik. A vezetésnek egyik fő feladata a szervezet és annak környezete közötti dinamikus összhang megteremtése, melynek hatékony eszköze a kontrolling. A kontrolling alapfeltétele továbbá a sikeres vállalkozási működésnek.

Ne szalassza el a lehetőségeket az információ hiánya miatt!

Sok gazdálkodónak nagy problémája, hogy nem tudja a vállalkozás a pozitív változásokból adódó lehetőségeket kihasználni, valamint nem képes a hatásokra gyorsan reagálni.stop wasting money

Mindezt döntően a vezetési, irányítási rendszer zavara a hatékony kontrolling rendszer hiánya okozza. A vállalkozás „sikere” feltételezi: a kellő volumenű és összetételű információ rögzítését, gyűjtését, a vezetők igényének megfelelő feldolgozását és az időben történő adatszolgáltatást, mely egyben a korrekciós intézkedések alapját is képezi. Segítséget nyújt a vezetőnek a rendkívül összetett cégvezetési feladatok hatékony ellátásához a megfelelő információ nyújtása által.kontrolling Ábra forrás Hagen

“A vállalat tulajdonosainak és vezetésének a célja az érték növelése, maximalizálása. Az érték növelhető, ha a vállalat olyan projekteket valósít meg, amelyeknek hozama nagyobb, mint a tőke alternatív költsége, ez esetben a projekt jövőbeni hozamainak jelenértéke nagyobb, mint a jelenlegi befektetés, vagyis többletérték keletkezik.

Hasonló többlet érhető el, a gazdálkodás racionalizálásával, az önköltségcsökkentéstől a készletcsökkentésig a forgalomnöveléstől a munkaerő képzésig, a többletérték teremtésének sokféle lehetősége létezik.

A vezetés feladata, művészete abban rejlik, hogy megtalálja az értékteremtés a többletérték teremtésének kulcstényezőit (value driver), hogy a vállalat értékesebbé és a tulajdonosok gazdagabbá váljanak.” – T. COPELAND – T. KOLLER – J. MURRIN (1999) Vállalatértékelés c. mű

A szerzők lényegében rávilágítanak a kontrolling tevékenységre, melyet azonosíthatunk a “value driver”-ek feltárásával.

6 Tips for Managing Small Business Finances

 

growing money

Every company, big or small, is always concerned about one thing – managing money. Proper financial management is crucial to surviving a volatile economy and the industry competition. Small businesses, especially, need to exercise caution with their financial decisions from the very beginning. It takes more than just a good idea to run a business. Every business needs a financial structure that generates a profit to stay credible.  Entrepreneur’s need is to be equipped with good money management abilities to turn their venture into a success story.

Not all business owners, however, are adept at handling finances. But that doesn’t mean all hope is lost.

Here are 6 tips for managing small business finances.

  1. Educate Yourself

For starters, learn how to read financial statements (if you don’t already know how). This is one important statement that tells you all about your money – where it originated from, how many hands it changed, and where it is.

  1. Separate Personal and Business Finances

Always keep your personal and business finances separate. This should help you track your outlays and keep you in control.

  1. Cut Costs

It is important that entrepreneurs stay tight-fisted to keep their expenses in check without hampering customer satisfaction. This, especially, holds true for small businesses.

Every business endures 2 types of costs – fixed and variable. While fixed costs have to be borne irrespective of whether your business is making money or not, there is scope for savings in variable costs.

  1. Invest in Cloud-based Accounting Software

While you can definitely download regular accounting software to manage your finances, it will never give you the kind of convenience cloud-based accounting software can.

  1. Monitor and Measure Performance

It is crucial that you, as a business owner, keep tabs on the movement of your money, especially when large amounts are involved. Keep looking at your company’s financial performance in comparison to the past financial statements to project your future revenue, expenses and cash flow.

Being aware of these aspects will help you make informed decisions for your business.

  1. Hire Professional Help

Everyone needs help, especially a budding entrepreneur interested in making a huge success of his venture. Sometimes, it pays off to engage the services of an expert, even if it is on a part-time basis. They can help you determine where your business is, where it is heading by using and analyzing your data. Make sure you hire someone you trust, though.

Whether it is tax planning for the next financial year, or payment for the current year, their expertise can go a long way in guiding you and bringing you peace of mind.

Conclusion

While owning and running your own business can be exciting, it can also be nerve-wracking, especially when it comes to handling finances in a lucrative manner. Don’t let your business suffer due to poor money management. Keep the above tips in mind and give your venture a bright future.

If you’d like to share perspectives or discuss how it relates to your business, contact me!

Thanks, Anita

 

The original version of this article can be found here: http://succeedasyourownboss.com/6-tips-managing-small-business-finances/

 

Quality, not quantity

images

 

Some managers are tempted to increase the amount of information they provide to the board for fear of omitting something relevant. But boards should not be burdened with an excessive amount of operational detail. Micro-management won’t ultimately lead to improved business performance. If anything, it will weaken the organisation’s strategic focus. Something is wrong in a company where directors spend much of their time sifting through huge management reports. The question to ask is how much knowledge has been lost in the information?

The information provided should always be tailored to the board’s needs and relevant to the current strategy and business model. It’s up to the management to distil this day-to-day information and focus the directors’ minds on potential problems and discrepancies. Of course, there needs to be a great deal of trust between the board and the management so that the directors aren’t in doubt that they’re being told what they need to be told.

Finance professionals need to do more than simply put the right numbers on the boardroom table. If they are to add value, they must also act as strategic advisers, explaining what’s behind the information and pointing out possible solutions to any problems. In order to do this, accountants in business need to have a real understanding of the business model and the value-adding processes that underpin it.

In some companies, internal reporting can be completely divorced from the decisions that need to be taken and the strategy it’s meant to be supporting. It has simply evolved over time and contains worthless information. Not only can this result in information overload; it also may mean that directors are not making decisions based on facts. Reliance on intuition and gut feeling has always been a crucial element of decision-making, but it’s best to have all the facts available and an agreement about the key performance drivers.

How the information is summarised and salient points extracted depends on the skills of the management and the ability of the board to define what it needs. Responsibility for good-quality and timely reporting is therefore a joint one. Directors must play a part in determining the right measures of performance and ensuring that they are effectively monitored. They can also add value by being proactive – for example, by asking for clarification, additional information and so on.

At the heart of the whole process is a culture of trust and openness. Directors – especially non-executive directors who will lack the detailed knowledge of the business – must be able to trust that executive directors and managers will tell them all they need to know. If this is not the case, the system is built on shaky foundations and only good fortune will prevent it from failing.

Source: http://www.cimaglobal.com/Documents/ImportedDocuments/perf_reporting.pdf

Pénzügyi elemzések, riportok készítésének a kiszervezése profi szolgáltatónak biztosan meghozza az eredményt.


Mitől lesz sikeres a kiszervezés?

Miközben folyamatosan nő a kiszervezett szolgáltatásokat igénybevevők száma, kevesen döntenek megfontoltan. Pedig a leggyakoribb kockázat a rossz szolgáltató kiválasztása.


Mire jó?

Az outsourcing bármilyen típusú és méretű vállalkozás számára előnyt jelenthet, működjön akár a forprofit szférában, vagy akár a közigazgatásban. A kiszervezés a dolgozói bérek megtakarításán túl is költségcsökkenést jelent, ezenkívül a nagyobb technológiai beruházások, a szoftverek és azok rendszeres frissítésének díját is megtakaríthatják a vállalatok. Ugyancsak előnye a kiszervezésnek a szolgáltatásnyújtás állandó minősége és magas minőségi szintje. Optimális esetben a bérszámfejtést nyújtó szolgáltató együttműködik például adótanácsadó és munkajog területén jártas jogász szakemberekkel, hogy összetettebb kérdésekben is segíteni tudják a vállalatot. A dolgozók számára előnyt jelent például a bérpapírokhoz való online hozzáférés biztosítása, illetve a magyar és angol nyelven, mindig elérhető kiegészítő szolgáltatások.

A versenyképesség fenntartásának ma elengedhetetlen feltétele a hatékonyság, a rugalmasság, a megbízhatóság és a profitabilitás javítása. Az outsourcing (kiszervezett szolgáltatások) megoldások segítségével egyre több vállalat éri el, hogy a bizonytalan, változó piaci környezetben is biztosítsa kiszámítható, nyereséges működését. (Jó példa lehet kisebb cégek számára a nyomtatási szolgáltatások kiszervezése.) Az outsourcing alapelve világos: a vállalat csak a profiljába vágó legfontosabb tevékenységeket végezze el, minden mást külső cégekre bízhat. Az outsourcing fejlődéstörténete érdekes és jelentős, mert a vállalati tevékenység lényegi részeit nem érintő munkák után a főfunkciók területén terjedt el. Ma már ezzel kapcsolatban jelentős tapasztalatok állnak rendelkezésre, kiforrott technikák között választhatunk.

A statisztikák szerint a kiszervezési módok telítődtek a piacon és az eredmények egyre kevésbé biztatóak. A kiszervezéseknek legalább a fele nem hozza meg a hozzá fűzött reményt, 80 százalékuk pedig nem jár anyagi megtakarítással. A sikertelenség fő oka abban keresendő, hogy nem létezik egy egységes, elfogadott vevői értékrend. A pénznek még mindig döntő szerepe van az üzlet megköttetésében, de egyre nagyobb a hangsúly a hozzáadott értéken. A járulékos feladatok teljes vagy részleges kihelyezése hatékony, nemegyszer a túlélést lehetővé tevő megoldás. A kiszervező vállalatoknak ismerniük kell az ügyfél igényeit, és le kell szögezniük a kiközvetített dolgozók pontos feladatát. Ha ez hiányzik a szerződésből, az outsourcing nem lesz eredményes.

A magyar piacon 2008 óta jelenlevő Accace a közép-kelet-európai régió meghatározó outsourcing és tanácsadó cége a partnerei körében felmérést készített. Az eredmények azt mutatják, hogy évről-évre növekszik a kiszervezés népszerűsége a legkülönbözőbb méretű vállalatok körében. A román, ukrán, lengyel és magyar vállalatok bevonásával végzett felmérés eredményeiből kiderül, hogy a válaszadók döntő többsége, 65 százaléka gondolja az outsourcingot a belső vállalati megoldásoknál költséghatékonyabb eszköznek. A válaszadók elsősorban a csökkenő költségekben, valamint a külső tudás és erőforrások hasznosításában látják a kiszervezés előnyeit.
– Ezek mellett a kiszervezés legfőbb előnye a felelősség átruházása; hiszen az ügyfél átruházza az elvárt minőség és eredményesség reményében a felelősségét a szolgáltatóra – tette hozzá Nemecz István, az Accace ügyvezetője.


A sikeres outsourcing 10 alapköve:

A vállalat céljainak, célkitűzéseinek ismerete
Megfelelő partner kiválasztása
Alapos stratégiai tervezés, időszakos frissítéssel
Felsővezetői támogatás, szoros együttműködés az outsourcing partnerrel
Folyamatos kapcsolattartás
Cég eredményességét segítő javaslatok az outsourcing partnertől
Külső szakértelem hatékony kihasználása
Átfogó, naprakész jogszabályismeret
Személyes ügyek iránti fokozott figyelem
Rövid távú pénzügyi megoldások

 


A kiszervezésre történő áttérés még egy közepes méretű vállalat esetében is összetett feladat. Az átállási folyamatot az elejétől kezdve jelentős tapasztalattal bíró, jól képzett szakemberekkel kell levezényelni, megfelelő eszközök és információtechnológiai háttér segítségével. Az átvételi folyamatot egy alapos tervezésnek kell megelőznie, amely folyamatos végigkövetéssel és állandó monitorozással segíti az átállást egy, a várakozások szerint hatékonyabb és rugalmasabb működésre.

Kiszervezni, de hogyan?

A sikeres kiszervezés feltétele, hogy a megbízó vállalat és outsourcing partnere között integrált együttműködés jöjjön létre, ahol a szolgáltató aktívan részt vesz a mindennapi operációban (könyvelés, számlázás, stb.), minden érintett fél ugyanazokhoz a naprakész adatbázisokhoz fér hozzá, ugyanabból a rendszerből dolgozik – magyarázza Sándor Zsolt, a Deloitte CRS Kft. igazgatója. Ez az állapot ma már igen költséghatékony módon megteremthető, például felhő alapú informatikai megoldásokkal, vagy ASP (application service providing) / SAAS (software as a service) rendszerekben, ahol az adminisztráció ellátásához szükséges szoftver- és hardver-infrastruktúra az outsourcing partnernél, vagy az erre specializált szolgáltatónál fut. A megoldás azért is költséghatékony, mert a cégeknek ezzel kapcsolatban semmilyen külön, egyszeri infrastrukturális beruházásra nem kell áldoznia, mivel a költségek hosszú távon épülnek be a szolgáltatási díjba.

Forrás: http://www.piacesprofit.hu/infokom/mitol_lesz_sikeres_a_kiszervezes/

Alaposan megváltozik a cégek élete jövőre

2016. január 1-jén életbe lép az új számviteli törvény, amely az értékhatár módosításokon és adminisztrációs könnyítésen túl az osztalékfizetéssel kapcsolatban is jelentős változtatást tartalmaz.

A jövő év elejétől hatályos változások mindenképpen pozitívan érintik a kis- és középvállalkozásokat – tehát a magyar cégek 90 százalékát –, hiszen az értékhatár-módosításoknak köszönhetően csökkennek majd az adminisztrációs terheik.

A nagyvállalatok számára ugyan plusz adminisztrációs kötelezettségeket jelenthetnek a változások, de ezzel párhuzamosan javulni fog az átláthatóságuk is, ezáltal biztonságosabbá válhatnak a befektetők számára.

Az új szabályozást érdemes már most alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni a 2016. év adózott eredményéből.

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed a gazdaság minden olyan résztvevőjére, amelynek működéséről a gazdaság más szereplői tájékoztatást igényelnek, ugyanakkor a változások nem érintik az egyéni vállalkozókat, EVA, KATA, KIVA szerinti adózókat, az építőközösségeket és a külföldiek kereskedelmi képviseleteit sem.

A változások okai

A módosítások főként az uniós irányelveknek megfelelő egységesítést célozzák. Ezenfelül az is cél volt, hogy a magyar értékhatárok közelítsenek az uniós értékhatárokhoz, és a Ptk. és az adózással kapcsolatos jogszabályi változások miatt is szükség volt a törvény újragondolására.

Értékhatár-változások a beszámolók típusai szerint

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen emelkednek a beszámolótípusokra vonatkozó értékhatárok. A módosításoknak köszönhetően számos vállalat kedvezőbb feltételekkel és kevesebb adminisztrációval készítheti el az éves beszámolóját. Az alábbi három táblázat az egyes beszámolótípusok alkalmazásának feltételeit tartalmazza.

Bármely három feltétel közül kettő teljesítésülése esetén választható az adott beszámoló típus:

Egyszerűsített éves beszámoló készítésének felső határa
Jelenleg 2016-tól
mérlegfőösszeg (millió forint) 500 1200
éves nettó árbevétel (millió forint) 1000 2400
átlagos létszám (fő) 50 50
Éves beszámoló készítésének alsó határa
Jelenleg 2016-tól
mérlegfőösszeg (millió forint) 500 felett 1200 felett
éves nettó árbevétel (millió forint) 1000 felett 2400 felett
átlagos létszám (fő) 50 felett 50 felett
Konszolidált beszámoló készítésének alsó határa
Jelenleg 2016-tól
mérlegfőösszeg (millió forint) 5400 6000
éves nettó árbevétel (millió forint) 8000 12000
átlagos létszám (fő) 250 250

A gyakorlatban az értékhatár növekedésekkel egyszerűsödik a vállalkozások jelentős részének a beszámoló készítési kötelezettsége. Lesznek, akik eddig pl. konszolidált beszámolót készítettek (jellemzően vállalatcsoportok), de a továbbiakban erre nem lesz szükségük. A magyarországi vállalkozói szerkezetet figyelembe véve a vállalkozások legalább 90%-a bele fog férni az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló kategóriákba.

Az osztalékfizetést érintő változás

További fontos változás, hogy megszűnik a mérleg szerinti eredmény kategóriája a beszámolóban. Az osztalék forrása 2016-tól az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék lesz. Tehát a 2017-es üzleti évben a 2016-os adózott eredmény és a szabad eredménytartalék összege lehet a kivehető osztalék maximális értéke. Az előbb ismertetett változás azért fontos, mert az osztalék kifizetése és könyvelése így merőben megváltozik.

Az eddigi szabályozás szerint az éves beszámoló elkészítése és elfogadása után a cégek a taggyűlésen vagy közgyűlésen döntöttek az osztalék mértékéről. A döntés megszületése után a beszámolót még egyszer el kellett készíteni, hiszen vissza kellett könyvelni még a tárgyévre az osztalék mértékét. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a 2014-es beszámolóba a 2015 májusi döntések utólag kerültek be.

2016-tól az osztalékról meghozott döntést nem lehet majd visszakönyvelni, tehát a 2017 májusában meghozott döntés az adott évben, azaz 2017-ben kerül majd be a cégek könyvelésébe.

Érdemes odafigyelni a vállalkozásoknak arra, hogy negatív eredménytartalék esetén nem lesz lehetőségük az osztalékfizetésre, még akkor sem, ha a pozitív adózott eredmény összege meghaladja a negatív eredménytartalék értékét. Már az előző év végén meg kell néznie a vállalkozásoknak, hogy a belső tőkeszerkezet lehetővé teszi-e az osztalék kifizetését, az eredménytartalék sort pedig érdemes az osztalékfizetési döntést megelőzően rendezni, amennyiben arra szükség van.

Ha a cégeknek van miből ezt megtenni, pl. van tőketartalék, akkor azt még az üzleti év zárása előtt át kell vezetnie a vállalkozásoknak a negatív eredménytartalék ellentételezésére. Ehhez azonban az szükséges, hogy a tulajdonosok az eredménytartalék rendezéséről még a fordulónap előtt határozatot hozzanak. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem áll fent az osztalékfizetés feltétele és nincs lehetőség osztalékfizetésre.

Az értékhatár módosulásokon túli jelentős változások 2016-tól

  • Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének (a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz fűzött szöveges magyarázat) adattartalma csökken, a törvény pontosan meghatározza a minimális információtartalmát. Így kevesebb, de kötött adminisztrációs kötelezettségre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek ezt a beszámolóformát választják.
  • A megemelkedett értékhatár alapján készülő éves beszámolók és konszolidált éves beszámolók kiegészítő mellékletének és az üzleti jelentésnek az adattartalma viszont kibővül. Ez többletadminisztrációt okoz a nagyobb vállalkozásoknak, azonban több információhoz juthatnak majd a piaci szereplők és befektetők.
  • Megszűnik az eredmény-kimutatás kétoldalas formátuma, mely korábban sem volt népszerű a vállalkozások körében.
  • Megszűnnek a rendkívüli tétel kategóriák a beszámolóban. Azokat az eseményeket, amelyek eddig a rendkívüli bevétel és rendkívüli kiadás kategóriákban kellett elszámolni, mostantól vagy egyéb bevétel-egyéb ráfordítások között vagy pedig a pénzügyi bevételek-pénzügyi ráfordítások között kell. A változtatásra azért volt szükség, mert a nemzetközi környezetben ez a fogalom nem létezik.
  • Fogalmi változtatások miatt új mérleg- és eredménykimutatás-sorok kerülnek a beszámolókba. Például megjelenik a jelentős tulajdoni részesedés fogalma, de a más vállalkozásokba való befektetéseket is új soron kell majd megjeleníteni. A mélyebb tagolás az éves illetve a konszolidált beszámoló szintjén főként a nagyvállalatokat érinti majd.

Változásokkal kapcsolatos kötelező teendők

A 2015-ös évet még a régi szabályok szerint kell zárni, azonban az adatokat a 2016-os üzleti évről szóló beszámolóban is fel kell majd tüntetni. Az összehasonlíthatóság érdekében a 2015-ös adatokat át kell majd forgatni, annak érdekében, hogy a 2016-os adatokkal összevethetőek legyenek.

 

Forrás: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2015/10/12/szamviteli_szabalyok/

Ezért nehéz eladni a magyar cégeket

Hazai vállalatok garmadája kerül piacra a következő években. A rendszerváltozáskor vállalkozásba fogott üzletemberek egész sora érkezik a nyugdíjkor küszöbére. Sokan még csak ötvenes éveik derekát tapossák, de belefáradtak a napi 12 órás munkába és nincs kinek átadni a céget. Rengetegen halogatták az első lépések megtételét azzal, hogy ha majd tényleg elegük lesz, legfeljebb túladnak cégükön, és csak most szembesülnek vele, hogy nem is olyan könnyű vevőt találni, a megcélzott árnak meg nem sok köze van a piaci értékítélethez.

Összegyűjtöttük, hogy milyen tényezők nehezítik a vállalatok adásvételét.

Nem vagyunk divatban

A hazai cégek döntő részét idáig külföldiek vették meg. Idáig. Az áramlat azonban megfordult. A külföldiek az ágazatok többségében inkább a kijáratot, nem a bejáratot keresik. A régió lelassult, tele van gazdasági és politikai problémákkal.

  • A nagy szomszéd háborúskodik.
  • A konvergencia, ha nem is halott, jócskán lelassult.
  • A belföldi piacokat felosztották, a nagy nevek rengeteg pénzt áldoztak a piaci pozíciók kiépítésébe.
  • Új piac nemigen akad, csak új termékkel lehet jelentkezni.
  • A magyar jogi, gazdasági környezet – a feldolgozóipart leszámítva – igencsak változékony; ez nem vonzó a tőke számára.
  • A megcélzott keleti befektetők sem a kicsiny és hektikus magyar környezetre vágynak, hanem a világmárkákat és az emblematikus ingatlanokat keresik.
  • Potenciális vevőként többnyire be kell érni egy másik magyar vagy egy olyan nyugati céggel, amely már amúgy is itt van a magyar piacon. Illúziónk ne legyen: egy magyar céggel sem könnyebb zöld ágra vergődni.

Nem tudjuk, mit akarunk

Sok cégtulajdonos úgy véli, ha jön egy vevő és jó árat kínál, esetleg odaadja a cégét. Ez a mai világban igen ritka. A cégeladás tudatos, tervezett folyamat, amely sok tényező – akár a szerencse – függvényében meghálálja a befektetett munkát.

Ha a cég több tulajdonos kezében van és a szándékok tekintetében nincs megállapodás közöttük – ráadásul ez a vevővel szembeni kommunikációból ki is világlik, máris megkaptuk az eladás meghiúsulásának biztos receptjét. Csak egyeztetett és elfogadott szándék, elkötelezettség vezet eredményre.

One man show

A magyar kkv-k többségét meghatározza az alapító. Ő az, akinek a „fejében minden összeáll”. Ő ápolja a kapcsolatokat és ő tudja, kinek mit ígért – házon belül és kívül.

A vevők nem szeretik, ha ennyire egyetlen embertől függ egy cég sorsa.

Ha őt kivásárolják és nincs ugrásra készen álló saját cégvezetőjük, inkább eloldalognak. Megoldás lehet, hogy az eladót átmeneti időre a cégben tartják úgy, hogy nála hagynak 24-49 százalékot. Nem tiszta megoldás, sok problémával is jár, de ha nincs más, egy időre elfogadható – már akinek.

Irreális árelképzelés

Mindannyian hallottuk: ez a ház, autó, cég többet ér, mint amit ígérnek érte.

Nem: minden annyit ér, amennyiért el lehet adni. Előfordul, hogy holnap többért lehet eladni, de ma annyit ér, mint amennyi a piac értékítélete. Az sem biztos, hogy holnap többet ér, különösen akkor nem, ha a tulaj az íróasztalánál fordul le a székről.

Ráadásul 60 felett célszerűbb inkább a megkeresett pénz élvezetével, mint hajszolásával tölteni az időt – nem tudni, kinek mi van megírva.

A tulajok itt-ott hallanak profitszorzószámokat, tehát ez a piaci ár. Roppant leegyszerűsítés. Mintha mondjuk egy autót csak a kilométer-számláló állása alapján akarnánk megvenni. Egy vállalat sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy autó, egy alapos vevő több száz szempont alapján vizsgálódik – persze vannak kiemelt mutatók.

Érzelemdús hozzáállás

Minden eladó élete (egyik) fő teljesítményét árulja. Természetes, hogy minden kritikai megjegyzés érzékenyen érinti. Pedig – sajnos – egy cég is csak egy árucikk, még ha fő értéke a benne dolgozó emberek összessége. Azonban a harag, a megbántottság nem jó tanácsadó; a vevő is csak a szerepét játssza, megpróbálja minimalizálni a vételárat, optimalizálja a kondíciókat. Az érzelemkitörések az eladási folyamat bármelyik szakaszában többnyire visszájára sülnek el. Egy gyakorlott vevő kihasználja az emberi gyengeséget és gyorsan megtanulja, mivel lehet presszionálni az eladót.

Előkészítetlenség

Csakúgy, mint bármely más árucikknél vagy szolgáltatásnál, nem elég, ha a kínálat jó cikk: azt be is kell tudni csomagolni és piacra kell vinni. A megfelelő marketingmunka nélkül kevés holmi adja el magát. Ráadásul, ha a cégünk kicsit szépséghibás, itt-ott sebezhető, nem árt gondolkozni és tenni azért, hogyan lehetne az eladás előtt fokozni vonzerejét. A hazai gyakorlatban szinte törvényszerű, hogy a cégek adatszolgáltatása gyenge, nincs menedzsmentinformációs rendszer, hiányos a kontrolling és nem meglepő a rendetlenség az adminisztrációban.

Jogszabálykövetés

A magyar cégeknél a jogszabálykövetés finoman szólva sem következetes. Elsősorban az adószabályok betartásával, vagy csak megkerülésével van probléma, és csak ezután jön az összes többi. Egy vevő okkal tart attól, hogy jogutódként nyakába veszi a megszerzett cég minden adóhiányát, potenciális bírságait, pereit, jobb esetben később kiderülő fejlesztési igényeit. Alaposan körül akar nézni, mielőtt bevásárol.

Az eladási folyamat alulbecsülése

A végén a legtöbben fújnak egy nagyot: nem gondolták volna, hogy ez ilyen rögös és hosszú út. A cégeladás legjobb esetben is fél év, de van, hogy a tranzakciók pár évig is elhúzódnak. Lelkesnek tűnő vevők jönnek, majd lankadnak és állnak odébb. A tulajdonos rengeteg fizikai, szellemi és érzelmi energiát öl a folyamatba. Úgy gondolja, ha már felépített egy kiváló üzletet, el is tudja adni. Pedig a cégeladás külön szakma, itt is a gyakorlat teszi mestert. Aki ezrével ad el csaptelepet, még nem biztos, hogy csaptelepgyártó céget is tud értékesíteni. Így a legtöbben spórolni akarnak a szakértőkön, inkább maguk szenvednek és kapnak rosszabb árat, mintha profiktól kértek volna tanácsot. Érdekes: a pereskedéshez jó az ügyvéd, az operációt sem magunk akarjuk elvégezni a mandulánkon, de a tulajdonosok a cégükkel maguk akarnak sáfárkodni. A vége gyakran kontármunka.

Részletes üzleti terv hiánya

Gyakran okoz problémát, hogy az eladó cégnek nincs részletes üzleti terve a következő évekre vonatkozóan. Talán elkészítették a következő egy évre vonatkozó előrejelzést, ami gyakran csak a tervezett értékesítést tartalmazza, de annak minősége gyakran kifogásolható, nincs alátámasztva, és nélkülözi a befektetők szempontjából fontos további elemzéseket, mint például az eredménykimutatás és a cash-flow. Persze nem könnyű szakmai feladat egy több évre vonatkozó előrejelzés elkészítése, de az eladási folyamatnál jól jön, ha van egy reális terv – megtérül az előrejelzés elkészítésébe fektetett idő és energia.

Ezek a tényezők gyakran vezetnek a tranzakciós folyamat megszakadásához. A jól felkészült vevő nem vásárol céget anélkül, hogy saját tanácsadóival át ne nézze a terveket, valamint a részletes pénzügyi, adózási, jogi, műszaki-kereskedelmi és működési kockázatokat. A vevő pénzügyi és adózási átvilágítása meg fogja találni a problémás könyvelési és adózási területeket, alkudni fog, és ha az eladó nem enged az árból odébb is áll.

Pedig ezen lehetne segíteni: jó előkészítéssel, felkészüléssel, és jogszabálykövető gazdálkodással kevesebb „csontváz” esne ki a szekrényből, és több lehetne a sikeresen lezárt tranzakció.

Adatok: így duplázhatja meg cége profitját

Az IBM felmérése szerint három üzleti döntéshozóból kettő a szükséges információk mérlegelése nélkül hoz fontos döntéseket, a vezetők több mint fele pedig a munkájához elengedhetetlen belső információkhoz sem fér hozzá. Pedig az adatok általában megvannak valahol a rendszerben. Amelyik cég okosan nyeri ki őket, átlagosan dupla profittal számolhat.

A világon naponta 2,5 exabyte mennyiségű adat keletkezik, a digitális univerzum méretét pedig 2,7 zettabyte méretűre becsülik (ha byte-okban számolnánk, 21 darab nullával folytatódna a szám). Az IBM szerint ez csaknem felével több, mint tavaly, és 2015-ben az idei háromszorosa is lehet. Adatból tehát nincs hiány, a kérdés évek óta az, mihez kezdjünk e bőséggel, hogyan állítsuk a parttalanul áradó biteket a tudomány, az üzlet vagy a hétköznapok szolgálatába.

A Big Data korában ez a tudás az üzlettől az egészségügyig, az ipartól a mezőgazdaságig bárhol hasznosítható. Az IBM szerint a hatalmas adattömeg elemzésére képes Big Data megoldásokat és felhőalapú rendszereket eddig csak a nagyvállalatok tudták megfizetni, ma már a kisebbek számára is elérhetők. Az adatok gyors feldolgozása és értelmezése a kiskereskedelemben vagy a szolgáltatások területén is kézzelfogható hasznot hajthat, főképp ha a fogyasztói hangulat változását jelző információk is rendelkezésre állnak, például a közösségi oldalakról nyert adatokból.

A Big Data megoldásokról az IBM február 28-án, csütörtökön tart konferenciát. Az IBM Storage Forum 2013 – Adatból információ című rendezvény egyik vendége Robyn Schwartz, az IBM amerikai kutatója lesz, aki az adathasznosítás és emberi érzékeket kiterjesztő számítógépes technológiák jövőjéről tart előadást.

Forrás: http://hvg.hu/kkv/20130225_big_data_ibm

Miért van szükség controllingra?

 

“A controllingkoncepció a vállalati gyakorlatban az elmúlt 20 évben folyamatosan fejlődött, és olyan vezetési funkcióvá vált, amelyről már egyetlen vállalkozás sem mondhat le. Ennek ellenére azt tapasztaljuk, hogy mind a gyakorlatban, mind az elméletben még mindig jelentős véleménykülönbségek élnek a controlling fogalmáról. Gyakran követik el azt a hibát, hogy azonosítják a controlling és a kontrollálás (vagyis ellenőrzés) fogalmát. A controlling azonban több ennél: olyan, funkciókat átfogó irányítási eszköz, amelynek a feladata a tervezés, az ellenőrzés és az információellátás összehangolása annak érdekében, hogy a vállalat elérje a kitűzött eredménycélt. A controller bizonyos tekintetben a vállalkozás “gazdasági lelkiismerete”. Alapvető fontosságú, hogy különbséget tegyünk a controlling mint vállalati funkció és az ezt a funkciót betöltő személy, a controller között. Ha controlling alatt irányítást értünk, akkor valójában a (vállalat)vezetés egyik központi feladatáról beszélünk. Valamennyi vezető feladatai között szerepelnek controllingfunkciók. A controlling mint folyamat és gondolkodásmód így a vezető és a controller közös munkálkodásával jön létre, és működésük egyfajta “metszetét” adja.”

Forrás: Controlling Horváth & Partners

Az Ön cége problémáira is megkereshetjük a megoldást?

Az Ön véleménye nagyon fontos számunkra! A fő célunk, hogy cége gondjait megoldjuk. Milyen problémákkal küzd jelenleg cége? Ne csak kontrolling - pénzügyi jellegű problémákra gondoljon, bármit ideírhat - ne gondolja, hogy nincs rá megoldás! Köszönjük!
* indicates required field

 
Adatait bizalmasan kezeljük! Soha senkinek nem adjuk oda semmilyen körülményk között!



Email címének megadásával hozzájárul ahhoz, hogy értesítsük akcióinkról (2-3 havonta egy levél).
Köszönjük!